Az EU dán elnöksége 2012 első felében el akarja fogadtatni az új Energiahatékonysági Irányelvet, amely jelentős változásokat hozhat a magyar gazdaság számára is.
A javasolt irányelv közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására a primerenergia-felhasználás 2020-ig 20 %-kal történő csökkentésével kapcsolatos célkitűzés teljesítése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy az ezt követő időszakban további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén.
A végfelhasználói ágazatok tekintetében a javasolt irányelv olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek a közszférára vonatkozó követelményeket állapítanak meg mind a tulajdonában lévő épületek felújítása, mind az épületek, termékek és szolgáltatások megvásárlása során alkalmazandó szigorú energiahatékonysági normák tekintetében. A javaslat nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetésére kötelezi a tagállamokat. Kötelezően előírja továbbá a rendszeres energiaauditokat a nagyvállalatok számára, és az energetikai vállalatok tekintetében megállapít számos fogyasztásmérési és számlázási követelményt.
Az energiaellátási ágazat tekintetében a nagy hatékonyságú termelés és a hatékony távhűtés biztosítása terén meglévő potenciál fejlesztése érdekében a javaslat nemzeti fűtési és hűtési tervek elfogadására kötelezi a tagállamokat, egyben azt is előírva számukra, hogy területfejlesztési jogszabályaik legyenek összhangban ezekkel a tervekkel. A tagállamoknak olyan engedélyezési kritériumokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják, hogy a létesítmények a hőkeresleti pontok közelében helyezkedjenek el, és hogy minden új vagy jelentős felújításon áteső régebbi villamosenergia-termelő létesítményt magas hatékonyságú kapcsolt energiatermelő egységekkel kelljen felszerelni.
A javaslat továbbá előírja a tagállamok számára a tüzelőanyag égetésével vagy ásványolaj és gáz finomításával foglalkozó létesítmények energiahatékonysági adatait rögzítő nyilvántartás létrehozását, valamint követelményeket ír elő a hálózathoz való elsőbbségi/garantált hozzáférést, az elosztás során a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia elsőbbségét és a hulladékhőt termelő új ipari üzemek távfűtési hálózatokhoz történő csatlakoztatását illetően.
A javasolt intézkedések között vannak továbbá a nemzeti energetikai szabályozó hatóságokra
vonatkozó hatékonysági követelmények, felvilágosító és figyelemfelkeltő fellépések, a tanúsítási rendszerek rendelkezésre állásával kapcsolatos követelmények, az energetikai szolgáltatások fejlesztésének ösztönzését célzó fellépések, valamint az energiahatékonyság útjában álló akadályok elmozdításának kötelezettsége a tagállamok számára, különös tekintettel az ösztönzőknek az épületek tulajdonosai és bérlői, illetve a több épülettulajdonos közötti megosztására.
A jelenlegi energiahatékonysági keret – különösen az energetikai szolgáltatási irányelv és a kapcsolt energiatermelésről szóló irányelv – nem tette lehetővé a meglévő energia megtakarítási potenciál kiaknázását. A tagállami szinten jelenleg hatályos intézkedések a fennmaradó piaci és szabályozási korlátok megszüntetéséhez szintén nem elégségesek.
Az új irányelv javasolt intézkedései hozzájárulnak annak biztosításához, hogy minden tagállam megfelelő módon hozzájáruljon a 20 %-os célkitűzés eléréséhez szükséges erőfeszítésekhez és egyenlő esélyeket biztosítson minden piaci szereplő számára, különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények előírásával (például a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés, a vállalatok energiaaudit-kötelezettségei, az energetikai közszolgáltatók energia megtakarítási kötelezettségei és a kapcsolt energia előállítók hálózathoz való hozzáférése tekintetében). A javaslat biztonságot nyújt a beruházóknak az uniós célkitűzés elérését, valamint az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések (például a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a távfűtés/távhűtés) támogatását illetően.
A javaslat elfogadása meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. Az érintett rendelkezések a 2010/30/EU irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 2004/8/EK irányelv és a 2006/32/EK irányelv. A 2006/32/EK irányelv 4. cikk (1)–(4) bekezdését, valamint I., III. és IV. mellékletét csak 2017. január 1-jei hatállyal helyezik hatályon kívül.
Az Energiahatékonysági irányelv tervezete megtekinthető
erre a linkre kattintva.